A mai világban nagyon ritka az olyan ember, aki ok nélkül, őszintén mosolyog. Nagyon ritka az is, aki kedvesen, mosolyogva köszön. Nálunk, ha belépsz egy üzletbe még az is ritka, hogy az eladó kedves veled, és örül, hogy benéztél. Legtöbbször, ha nem veszel semmit, még el sem köszönnek. Ez csak egy példa volt, de lehetne rengeteget felsorolni, hogy milyenek is vagyunk manapság mi, emberek. A rohanás elveszi az eszünket. Pedig milyen jó is lenne kicsit megállni, és szétnézni magunk körül. Belül és kívül egyaránt. Tehát kicsit befelé fordulni, megfigyelni magunkat, az életünket, jó - e így nekünk, ha igen akkor szuper, csak így tovább, de ha nem akkor csak tessék változtatni.
Az őszt nagyon kevés ember szereti, általában panaszkodnak, hogy "jujj, de csúnya az idő", "jajj, megint esik az eső", stb. Persze bármilyen évszak van, mindig van ok panaszkodni. Pedig ha jobban megnézzük, minden évszaknak megvan a saját szépsége. Az őszi fák például rengeteg színben pompáznak, a lehullott falevelek csodássá teszik a parkokat és a környezetet, egy jó forró teával vagy csokival bevackolhatjuk magunkat egy könyvvel, stb. 

Múltkor vásárolni voltam az egyik nagyobb városban tőlünk nem messze. Jó kedvvel mentem, bálra szerettem volna ruhát venni. Lám, mit láttam: mindenki nagyon kedves volt velem, mindenhol csak mosolygós embereket láttam, nem egy helyen előreengedtek, tényleg mintha valami más bolygón lettem volna. Senkin, akivel találkoztam, nem láttam a búskomorságot. Meglepődtem, mivel ez a szlovákiai emberkéknél nem szokás. Magyarországon például többször látni ilyesmit. Először úgy gondoltam, hogy biztos abban a városban másféle emberek élnek, Aztán valahogy rájöttem, hogy én is pozitív voltam, örömteli, boldog. Valószínű, hogy azért találkoztam olyan emberkékkel is. Valóban így van. A hétköznapjaimat sokszor gondterhelten, stresszesen töltöm, bár próbálok tudatosan ezen változtatni, de van, hogy nem megy. Ha én nem vagyok olyan állapotban, tehát nem pozitív a kisugárzásom, nem mosolygok, esetleg mogorva vagyok valakivel, nem is várhatom el, hogy majd kedvesek lesznek velem. Ez ha elfogadjuk, ha nem, így van. 

Ugyanez igaz bármire. Ha én a környezetemben képes vagyok észrevenni a pozitív dolgokat, nem csak állandóan panaszkodom, akkor az életem is elkezd pozitív irányba változni. Figyeljétek meg, így van. Tehát tessék meglátni a hétköznapokban is a szépet és a jót. Mert ott vannak, elég nyitott szemmel járni. 

Gyönyörű hetet nektek!

fotók: Pinterest