Miért van az, hogy néha úgy érezzük, hogy már nem szeretjük a másikat eléggé? Mikor jön el ez a pillanat? Számos ember feltette már magának ezeket a kérdéseket. A legtöbbjük mégsem gondolkodik el a válaszokon. Nem veszik a fáradtságot, hogy elgondolkozzanak az életükön, önmagukon, kapcsolataikon. Legtöbbször inkább eltussolják, elhessegetik a zavaró gondolatokat. Megpróbálják elfojtani valamivel, alkohollal, haverokkal, vagy akár azzal, hogy elmennek mást keresni, az otthon lévő másik fél pedig csak vár és vár, hogy hazaérkezzen a szerelme. 

Lehet, hogy nem is kéne mást tenni, mint megjavítani a kapcsolatot, mert van, hogy a szerelem nem múlt el, csak a kapcsolat laposodott el valamilyen szinten. Ilyenkor elég csak egy kis dolgot megváltoztatni, mondjuk a hozzáállásunkat, energiát belefektetni a kapcsolatba és ismét olyan lesz mint régen. A hétköznapok veszélyesek, hiszen van, hogy mással vagyunk elfoglalva, a párunkra nem fordítunk annyi időt, nem beszélgetünk. Pont ezért fontos, hogy sokat beszélgessünk, és szervezzünk közös programokat, érezze a másik, hogy fontos nekünk. Elég esetleg nap közben egy szép sms, hogy a másik tudja, gondolunk rá. Nem kell sok, de ezek a dolgok sokat tesznek. Ha egy kicsit változtatunk, a másik is változtatni fog, és ki tudja, lehet, hogy olyan lesz a kapcsolatunk, mint mikor megismerkedtünk. 

Persze van olyan, mikor már tényleg elmúlt a szerelem, és ezek a dolgok már nem hoznak helyre semmit. Ezt magunknak kell eldöntenünk, éreznünk, hogy a kapcsolat milyen stádiumban van éppen és ahhoz mérten döntéseket hozni. 

Szép napot nektek!